Naná, hogy naná

Ma megkérdeztem egy tehetségkutatót, hogy mit csináljak ahhoz, hogy többen olvassák a blogomat.

-Mondd el egy-két ismerősödnek.-jött a válasz

-Végül is, mindig nyekergek, hogy nem találok kihívást a munkámban. Utána maga az állástalálás lenne a kihívás, mert hogy többet a megyébe se kellene betennem a lábam, az is tuti. Emlékszem, amikor felvettek életem első állásába, olyan boldog voltam, hogy el is mentem megünnepelni. Nagyon ritkán fogyasztok alkoholt, ezért nekem kevés is elég a duplaluchoz. Na, este 10ig dolgoztam és elmentem ünnepelni. Ottvolt pár haver és nyújtottak felém egy majonézes flakon.

-Igyál. Házi.

-Hát, kísérőnek egy szalámis szendvicst adhatnátok, mert utálom a majonézt magába.

-Hülye vagy.

-Én?

-Pálesz. Apám főzi garázsba'

-Kocsi?

-Eladta. Szegény vartyesz (wartburg). Nade, abból lett a főző.

-És a majonéz?

-A beengedőember (istenemre ezt mondta:beengedőember) azt mondta, csak az üveget nézi. A sampont leszarja. (a sampont...)

-Na egészség. Sose halunk meg!!!

-DE!-

Na, olyan jól sikerült a buli, hogy reggel 4kor ébredtem egy padon. Ült mellettem egy srác.

-Laci vagyok! Hányunk együtt?

-Naná, hogy naná! - Megtörtént.

Elköszöntem új barátomtól és hazasétáltam. Lassan és megfontolt léptekkel haladtam és 5kor ágyba is kerültem. Csak épp fél hétre kellett bent lennem. 7re jött az első vendég masszázsra.

Kinyitom a szemem. Tótágast állt bennem a világ, de egy elmosódott számot még el tudtam olvasni. 9 Hm.. érdekes. 9, de milyen kilenc. várjunk. Fejjel lefelé van a kép. Hanyatt fekszem. Akkor hat. Ez az első szám. Eddig jó. 4. 64. Ez már nem stimmel. 648. Annyi meg nem lehet.

Jézus, 6:48 van. Ebből bennem annyi tudatosult, hogy meghalok. Vízszintesen emelkedtem 60 centit az ágyon. Hú, mák, hogy ruhába feküdtem le. Nem kell öltözni.

Bevetődtem a kocsiba és......................................................................................................és berohantam a masszázsba. 7:01 Az útra nem emlékszem. Behívtam a vendéget, de forgott körülöttem a világ. Lefektettem az ágyra. Egy laza mozdulattal levertem mindent a polcról. Meg akartam emelni a lábpumpával az ágyat, de miután a 6. próbálkozásra is mellé léptem, kezdtem a gyanús lenni. Semmi gond. Tudok én hajolni. Na, addig hajoltam, mígnem felkavarodott a gyomrom. Semmi gond. Max lehányom és azzal masszírozom meg. Majd azt mondom, hogy öntisztító masszázs. :) Aznap 17 vendégem volt. Úgy láttam magam, mintha masszázs közben egy kereszt lenne a vállamon és a golgota centerben dolgoznék. De nem erről volt szó. Csupán arról, hogy másnapos voltam. Életemben harmadszor. Két vendég közt 5 perc pihi volt. Abban az öt percben aludtam. Ebédszünetben bementem a közös helyiségbe.

-Te meg itt vagy? Hol voltál az éjjel? Mi történt?

-Semmi.

-Hagyjátok. Másnapos.

-Ki? Ő? Nem is szokott inni.

-Na, azért néz ki így.

-Gyerekek hagyjuk már. Inkább pihenjünk.

Ez az egy beszélgetés maradt meg a napból. Semmi más. Ez olyan négy éve volt. Azóta hasonló se. Senkinek nem ajánlom. Nem jó érzés. :)